Lehet-e Közép-Európa felhő nagyhatalom?
Egyre szívesebben fordulnak a cégek a technológia felé

Budapest, 2020. október 06.

Ha a digitalizációról beszélünk, akkor a felhőmegoldások gyors terjedése az egyik legevidensebb trend. Kétségtelen ugyanis, hogy az a vállalat, amelyik fel akar készülni a jövőre, felhőben (is) gondolkodik. Az egyes régiók fejlettsége ezen a téren azonban eltérő, ami Európában például éles határvonalat húz a nyugati és a keleti országok közé. Míg Skandinávia és Nyugat-Európa élen járnak felhő-használatban, Közép-Európa igencsak a mezőny végén kullog. De jelenti-e azt, hogy végleg lemaradtunk a fejlődésben vagy ez még megfordítható? Az Aruba Cloud kutatása szerint nyugodtan nézhetünk optimistán a jövőbe.

Bár a koronavírus-járvány első hulláma alatt sok vállalkozás kényszerült arra, hogy elhalassza a nagyobb befektetéssel járó informatikai projekteket, számos vállalatvezető nyilatkozott úgy, hogy cége nem lelassítja, hanem felgyorsítja az ilyen irányú fejlesztéseket. Tette mindezt azért, hogy egy kicsit „előre meneküljön”, hiszen a digitális jövő alapjait valójában már a jelenben le kell rakni. A járványügyi helyzet által kikényszerített változások sokakat az online működés irányába toltak: s ha csak kísérleti jelleggel is, de olyan digitális megoldásokat próbáltak ki, amelyekre korábban nem gondoltak, vagy csak több éves időtávlatban. Ennek a folyamatnak a felhő nagy nyertese lehet, hiszen számos olyan előnye van, amely miatt az eddigi kétkedők is jó eséllyel megmaradnak a tartós használat mellett. Annak az oka, hogy Közép-Európa egyes országai, köztük Magyarország is, mégis lemaradásban van ezen a téren, többrétű: egyrészt a technológiával szemben való bizalmatlanság, másrészt az ezzel kapcsolatos tudás és képességek hiánya is hozzájárulhatnak a lassú innovációhoz.

Az Aruba Cloud mint felhőszolgáltatásokkal foglalkozó cég fontosnak tartja, hogy megismerje azokat a kihívásokat, amivel a kis- és középvállalatok szembe néznek, ezért három ország közepes méretű és nagyvállalatait (Lengyelország, Csehország és Magyarország) kérdezte meg a felhőhasználati szokásairól, aggályaikról és várakozásaikról. 

Biztonságban tudni az adatokat
Évek óta talán ez az egyik legkritikusabb pont, ami miatt a vállalatok hezitálnak a felhőbe migrálni. A járvány idején megélt kényszerhelyzet is elsősorban arra világított rá: az online adatforgalom egy vállalat legfontosabb erőforrása, amit minden körülmények között védeni kell. Ám ebben a kisebb vállalatok még nem magabiztosak. Adatlopás, kártevő szoftverek, vagy a titkosított adatok feltörése – ezek a leginkább fenyegető veszélyek ma az online világban, ám a vállalatok ezt még nem kezelik magabiztosan. Sok esetben egy ilyen incidens komoly adatveszteséggel jár, amit csak akkor lehet viszonylag könnyebben megúszni, ha van honnan helyreállítani a korábbi adatokat. A felhő erre tökéletesen alkalmas. Ráadásul a havi költségei is minimálisak, nem kerül többe egy gyorséttermi menünél. Ez tehát egy kézenfekvő megoldás, ha az adatainkat, illetve az ügyfeleink adatait biztonságban szeretnénk tudni.

Ugyanakkor az is elmondható, hogy a legtöbb esetben a felhőben elhelyezett adatok nagyobb biztonságban vannak, mintha egy cég a saját szerverein tárolja azokat. Míg a felhő esetében ugyanis adott egy szolgáltató, amely szigorú előírásoknak megfelelően működteti az általa biztosított infrastruktúrát, ez gyakran nem mondható el az egyes cégek biztonságpolitikájáról. A kutatási adatok szerint a cseh vállalatoknak 19, a magyar vállalatoknak pedig mindössze 4 százaléka gondoskodik a megfelelő védelemről. Bíztató azonban, hogy a megkérdezett vállalatok közül viszonylag magas az aránya azoknak a vállalatoknak, amelyek kiemelt szempontként kezelik az adatvédelmet, hiszen 53 százalékuk tervezi a biztonsági intézkedések javítását.

Hagyományos és modern technológiák összehangolása
A már rendelkezésre álló – és valószínűleg szintén nagyobb invesztíciót igénylő – infrastrukturális elemek és a bevezetésre kerülő technológia együttes működtetése, átalakítása is óriási feladat, de nem lehetetlen. Sok esetben ez nem csak infrastrukturális vagy működésbeli, de szervezeti változtatásokat is kíván, a munkatársak átképzése pedig idő- és pénzigényes folyamat. Ugyanakkor számos kis cég számára ez jelentheti a transzformáció egyszerűbb, skálázhatóbb, rugalmasabb és mindemellett költséghatékony módját.

A kutatás eredményei viszont azt mutatják, hogy régiónkban a vállalatok jó részének sikerült már továbblépnie ezen az aggályon: Lengyelországban csak a válaszadók 3 százaléka sorolta az akadályok közé a meglévő eszközöket, míg Csehországban ez az arány 2 százalék volt. Magyarország, ha nem is ennyire optimista, itt ugyanis a vállalatvezetők 15 százaléka küzd még a hagyományos megoldásokkal, de az elavult infrastruktúra leváltása láthatóan itt sem a legsúlyosabb probléma a digitális átalakulás útjában. 

Nő a bizalom a szolgáltatók iránt
A bizalom minden együttműködés alapja, különösen akkor, ha üzletről beszélünk. A válaszok alapján elmondhatjuk, hogy a felhő-szolgáltatók iránti bizalom, ha lassan is, de mindenütt növekszik. A vállalatok sokkal inkább a saját belső folyamataikban látják a problémát, mint a külső szolgáltatókban. Míg a megkérdezett lengyel vállalatvezetők 34 százaléka, a csehek 25 százaléka és a magyar vezetők 19 százaléka látta a belső működést a legnagyobb akadálynak a felhőre való áttérés útjában, addig a szolgáltatók iránti bizalomhiány jóval kisebb volt (27 százalék a lengyelek, míg csak 5 százalék a csehek esetében). Ezt a pozitív trended erősíti valószínűleg a mindennapi életünkben elterjedt felhőhasználat is (gondoljunk csak például a telefonnal készített képeink tárolására) is, illetve a járvány idején kényszerűségből felhőt kipróbáló vállalatok nagyobb aránya.

Ha ezek alapján még nem is jelenthetjük ki, hogy Közép-Európa néhány éven belül a technológia élvonalába fog tartozni, az biztos, hogy az elmúlt hónapok nehézségei egyben lehetőséget is adtak a régió vállalatainak: a jövőben gondolkodás képességét. Várhatóan számos iparág  gyors digitalizáción megy majd keresztül az elkövetkező néhány évben (gondoljunk csak az egészségügyre), amely hatással lehet az egész gazdaságra, s, Európa eddig talán technológiailag alulfejlettebb területei dinamikus fejlődésnek indulhatnak.

Az elemzés az Aruba Cloud saját ügyfelei körében végzett, nem reprezentatív felmérésének adatai alapján készült.

vissza a főoldalra

© 2020 © BlazeArts Kft. Minden jog fenntartva